Káptalanfa Veszprém megye nyugati részén helyezkedik el. A Kígyós patak völgyének peremén futó Nyugat-Kelet irányú, Devecser-Sümeg közötti útvonal mentén települt község. A Bakonyalja és Nyirádi dombság területéhez tartozik.
A középkori falu azonosítását egyszerűvé teszi a máig használt Sárosfői major elnevezés. A község keleti végétől mezei út vezet a sárosfői majorhoz, amely a község római katolikus templomától kb. 5 km-re fekszik délkeletre. A falut írott forrásaink 1252-ben említik, amikor a csatári konvent és a fehérvári káptalan elhatárolják itteni birtokaikat. A Szentimrefalvára vezető út mellett a falu szélső házától kb. 1500 m-re nyugatra állt az 1965-ben épült olajüzem. Rövid ideig tartó működését a 80-as években megszüntették. Az olajüzem után akácokkal szegélyezett dűlőút vezet Barátfa major épületeihez, melynek környékén kb. 10-20 méteres felületen habarcsos kövek jelzik az egykori Barátfa templomának helyét. A templom romból épült a káptalanfai tanítói lakás. A falu nevének első említése 1397-ből való. A vármegye vizsgálatot rendelt el a Jenői pálosok panasza ügyében mivel a káptalanfalvaiak elhajtották a legelőről a jenői pálosok marháit.
Az elsődleges Káptalanfalva névváltozat a magyar káptalan (püspökség mellett működő tanácsadó papi testület) főnévnek és a birtokos személyraggal ellátott falu főnévnek az összetétele. Azzal kapcsolatos, hogy a falu első birtokosa a fehérvári káptalan volt. Az utólag idővel -fa-ra rövidült. Írott források 1252-ben említik először, amikor a csatári konvent és a fehérvári káptalan elhatárolják itteni birtokaikat. Egy oklevél 1367-ben Villa Sarusd néven tünteti fel.
Posesie Sarfew alakban fordul elő 1458-ban, amikor Csabbal és Gyepüvel szomszédos. A mellette folyó Sáros, vagy Sárosd, folyótól - a mai Kígyós pataktól - kapta a régi Sárosd, illetve Sárfő nevet. Később egy másik Sárosd nevű községtől megkülönböztetve kapta a Káptalanfalva, rövidítve a Káptalanfa elnevezést.
Káptalanfa első birtokosa a fehérvári káptalan volt. A törökök 1552-ben elpusztították a községet csak később népesült be ismét. Káptalanfa határa tágas, szántói jól teremtek. 1720-ban a jobbágyok kétnyomásos gazdálkodást folytattak és 1 mag 4 és fél magot hozott. A föld inkább rozs termelésére alkalmas. Legelője mind a saját határában, mind a szomszédos pusztákon (Keszi, Barátfa, stb.) bőséges.
Káptalanfa népessége 1785-ben 547 fő volt, 1930-ig növekvő, majd ezt követően csökkenő a lakosság száma. 1949-ben még 1180 lakója volt a falunak, 1990-ben sajnos már csak 878 fő. A falu a XVIII. század végén 547 lakosú és 68 lakóházból áll. Földesura Esterházy Károly gróf.
Az 1990-es rendszerváltás igen alacsony színvonalú "gazdaságot" talált a községben. Még működött - úgy ahogy - a Tsz, működött a posta, az orvosi ellátás, az iskola, a művelődési ház, az óvoda, a könyvtár, de felbomlott a közös községi tanács, feloszlott négyfelé a közös vagyon.
1990 októberében elkezdődött a kábeltévé kiépítése, ami a következő év tavaszára el is készült.
A gázvezeték építésének munkálatai 1992 októberében kezdődtek el, és 1993 májusának végére, a lakosság nagy megelégedésére - be is fejeződtek. Ugyancsak 1992-ben felújították és bővítették a háziorvosi rendelőt és az ahhoz tartozó, vele egybeépített szolgálati lakást.
Ugyancsak 1993-ban elbontották a Sport utca elején volt autóbuszvárót, így szabad bejárat nyílt az újonnan kiépült utcába. Még ebben az évben /1993/ 2 új buszvárót építettek a faluban.
1997-ben az ABC áruház és a Zöld Diófa kocsma előtt aszfaltozás történt, melyből 1/3 részt felvállalt a Sarvaly Rt. Ezzel egyidőben készültek el a buszmegálló-öblök.
1997-re teljesen kiépült a Sport utca, amelyet szintén leaszfaltoztattak.
1997-ben korszerűsítették az állatorvosi lakás fűtését és elkezdődött a vastalanító kiépítése /a vezetékes víz tisztítása/.
1998-ban elkezdődött a körjegyzőség tetőzetének cseréje, befejeződött a vastalanító építése. Ugyancsak ebben az évben foglalkozik a falu jelképeinek elkészíttetésével, valamint a hirdetőtáblák felállításával.
1999-ben befejeződött a körjegyzőség tetőcseréje, továbbá a templom mögötti utca építése.
2000-ben pedig iskolaépítésre mondhatott magának sikeres pályázatot a község. Közben egy csodálatos millenniumi emlékművet, emlékparkot készíttetett az önkormányzat.
Az új iskola építési munkálatai 2000 decemberében kezdődtek el és 2001 augusztusában a terv szerint át is adták.
Az önkormányzat további tervei a községben
Az egyik legfontosabb feladat a munkahelyek megteremtése, majd a közvilágítás korszerűsítése. Tervezzük szennyvízcsatorna megépítését. Szeretnénk a kultúrházat felújítani, korszerűsíteni. Játszótér építése és a járdák kiépítése is szerepel elképzeléseik között.

Települési Önkormányzat Káptalanfa
Körjegyzőség Káptalanfa
Cím: 8471 Káptalanfa, Rákóczi u. 5.
Tel.: 87/576-006
E-mail: korjegyzosegkfa@axelero.hu
 Tisztviselők
Szakonyi Márton polgármester 
Nagyné Soós Erzsébet körjegyző 
Csordás Gáspár alpolgármester 
Borbély László képviselő 
Bujtor József képviselő 
Csordás Jenő képviselő 
Csordás Zoltán képviselő 
Dr. Kozáriné Takács Gabriella képviselő 
Molnárné Illés Csilla képviselő